Mi a kapcsolat a vörös hús és a vastagbélbetegség között?
Mi a kapcsolat a vörös hús és a vastagbélbetegség között?
Bár az orvosok mindig is azt tanácsolták, hogy korlátozzák a vöröshús bevitelét a vastagbélrák megelőzése érdekében, a szakértők még nem voltak biztosak abban, hogy tényleges kapcsolat van a kettő között, mivel nem teljesen értik, hogyan mutálódnak a sejtek a húsfogyasztás miatt.
A Cancer Discovery folyóiratban a héten megjelent új tanulmány feltérképezte a vörös húsban gazdag étrend DNS-károsodásának jellemzőit.
A tanulmány megerősítette, hogy ezek a húsok valóban rákkeltőek, megnyitva az utat a betegség korai felismeréséhez és új kezelési módok kidolgozásához.
A tanulmány eredménye nem azt jelenti, hogy teljesen tartózkodnunk kell a vörös hús fogyasztásától, inkább mértékletességre és kiegyensúlyozott étrendre van szükség, ahogy azt a Dana-Farber Cancer Institute onkológusa, Marius Giannakis is javasolja.
Tudományos kutatások pedig korábban már bizonyították a vastagbélrák és a vörös hús közötti összefüggést az ezzel fertőzött emberek táplálkozási szokásairól szóló kérdőívekkel.
Az ilyen jellegű vizsgálatok azonban nagymértékben függenek azoktól az adatoktól, amelyeken alapulnak. 2019-ben pedig egy kutatócsoport felvetette a vitát, mivel megkérdőjelezte annak az állításnak a pontosságát, hogy a vöröshús-fogyasztás csökkentése hozzájárul a rákos halálozások csökkentéséhez.
"Határozottan van egy mechanizmus", amely a "vörös húst rákkeltővé" teszi" - mondta Marius Giannakis, az új tanulmány vezetője az AFP-nek.
A tudósok régóta felfedezték, hogyan alakulnak ki rákos daganatok a cigarettafüst miatt, és hogy a bőrön áthatoló ultraibolya sugárzás hogyan okoz génmutációt, ami befolyásolja a sejtek növekedését és osztódását.
Ezt szem előtt tartva Marius Giannakis és kollégái 900 vastagbélrákos beteg DNS-ét szekvenálták, akiket egy 280 XNUMX emberből álló csoportból választottak ki, akik évekig tartó vizsgálatokban vettek részt, amelyek során kérdéseket tettek fel nekik életmódjukkal kapcsolatban.
A tanulmány által követett megközelítés fontossága abban rejlik, hogy a résztvevők nem tudták, hogy ez a rák kialakul náluk, ellentétben azokkal, amelyekben az étkezési szokásokkal kapcsolatos kérdéseket olyan embereknek teszik fel, akiknél már van ez a betegség.
A laboratóriumi elemzések olyan specifikus mutációt mutattak ki, amelyet korábban nem figyeltek meg, és ez a DNS egyfajta mutációjának, az alkilációnak köszönhető.
Nem minden sejt, amely ezt a mutációt tartalmazza, bizonyosan rákossá válik, mivel egészséges mintákban is megfigyeltek ilyen sejteket.
Kiderült azonban, hogy ez a mutáció nagyrészt a vörös hús – akár feldolgozott, akár feldolgozatlan – fogyasztásával függ össze a betegség megjelenése előtt. Ezzel szemben nem mutattak ki összefüggést a baromfihús-, hal- és egyéb vizsgált tényezőkkel.
"A vörös hús fogyasztása olyan kémiai vegyületeket szabadít fel, amelyek alkilezést okozhatnak" - magyarázta Marius Giannakis.
Ezeket a vegyületeket a vörös húsban bőségesen előforduló vas vagy a feldolgozott húsban gyakran előforduló nitrátok okozzák.
Azt találták, hogy ez a mutáció bőségesen jelen van a vastagbél disztális részén is, amely a vastagbél azon része, amelyről korábbi tanulmányok kimutatták, hogy szorosan összefügg a vörös hús evéséből eredő vastag- és végbélrákkal.
Ezenkívül a tanulmány kimutatta, hogy az alkiláció által leginkább érintett gének között azok a gének voltak, amelyek a korábbi tanulmányok szerint mutáció esetén a legnagyobb valószínűséggel okoznak vastagbélrákot.
Marius Giannakis elmagyarázta, hogy ezek a különféle elemek összességében szilárd dossziét alkotnak, kicsit olyan, mint egy nyomozati munka.
A tanulmány kimutatta, hogy a legmagasabb szintű alkiláló daganatos betegeknél 47 százalékkal nagyobb a halálozási kockázat, mint a többieknél.
Magas szintű alkilezést csak olyan betegek daganatainál figyeltek meg, akik átlagosan több mint 150 g vörös húst fogyasztottak naponta.
A kutató arra számított, hogy ez a felfedezés segíteni fog az orvosoknak abban, hogy azonosítsák azokat a betegeket, akik genetikailag hajlamosabbak az alkalózisra, így tanácsot adhat nekik, hogy korlátozzák a vörös húsfogyasztást.
Azon betegek monitorozása, akiknél elkezdik felhalmozni ezeket a mutációkat, szintén hozzájárul az ilyen rák kialakulásának leginkább kitett személyek azonosításához, vagy a betegség nagyon korai stádiumban történő felismeréséhez.
Mivel az alkilezés mértéke a betegség súlyosságának mutatója, a betegek várható élettartamának diagnosztizálására is használható.
A vastagbélrák kialakulásának megértése olyan kezelések kidolgozását is előkészíti, amelyek megállíthatják ezt a progressziót a betegség megelőzésére.
Egyéb témák: